Sárkány wikipédia

A sárkány egy mitikus lény, jellemzően nagy és hatalmas hüllő, mágikus vagy spirituális tulajdonságokkal.
 

A különféle lények, amelyeket ma sárkánynak hívunk, valószínűleg nem azonos eredetűek, de mégis egymással párhuzamosan jöttek létre különböző kultúrákban a világon, talán fosszilizálódott dinoszaurusz- és ősemlős csontmaradványokra született magyarázatképpen.

A kínai sárkányok (többek között) általában jóságos lények, míg az európai sárkányok és a perzsa mitológia sárkányai ellenségesek. A keresztény vallás sárkányai jellemzően mint a Sátán (ördög) vagy annak szolgái jelennek meg. Szent György vértanút a sárkány legyőzőjének tekintik. A magyar sárkány a honfoglalás idején még egy törzsi tisztséget jelölt, s csak később vált elválaszthatatlanná a nyugati-keresztény mitológiákban szerepló bestia képétől. A magyar mitológia hagyományos sárkány-képe nem hüllő, hanem humanoid figura, akinek adott esetben több feje lehet, ami lelkeket szimbolizál. A 'sárkány' szó jelentése valószínűleg "fehér kán".

A 15. század elején, Magyarországon is működött egy magát Szent György védelme alá helyező világi lovagrend, a Sárkány Lovagrend. A Rend jelképe egy sárkány, pontosabban egy ouroborosz volt. Tagja volt Vlad havasalföldi fejedelem is, akit a sárkány latin neve után Vlad Draculnak neveztek el. Az ő fia volt a későbbi Vlad Ţepeş (Karóbahúzó Vlád), röviden Drakula.

A sárkány [fr, en: dragon] a címertanban mindig négylábú állat. Heraldikai eredete valószínűleg a nílusi krokodilra megy vissza. Pikkelyes oroszlánteste van, (az angol heraldikában) hosszú (villás) farokkal (a francia heraldikában ez néha pikkelyes, csavart halszerű farok), denevérszárnnyal, krokodil- vagy gyíkfejjel, rajta fülekkel, villás nyelvvel (miáltal a sárkányfej jól elkülöníthető a gyík- és kígyófejektől) és a testén – eltérően a sárkánykígyóktól – négy pikkelyes lábbal, úszóhártyás karmokkal, gyakran sarkantyúval. Szokványos helyzete ágaskodó. Néha szárnyak nélkül  is ábrázolják. A szájából nem törnek elő lángnyelvek, mint a párducnál.
A kínai sárkány teste hosszú, kígyószerű. A tengeri sárkány [en: sea-Dragon] alsó teste uszonyos haltestben végződik. Az oroszlánsárkány [en: Lion-Dragon] teste nagyrészt az oroszláné, de hátsóteste a sárkányé. 
(baziliszkusz, opinikusz, griff, tengeri kígyó.)

A címertanban a négylábú sárkánytól megkülönböztetik a kétlábú, sárkányszerű képzeletbeli lényeket, melyeket tágabb, összefoglaló névvel sárkánykígyóknak lehet nevezni. Ide tartozik a baziliszkusz, a heraldikai hidra, valamint a szűkebb értelemben vett sárkánykígyó [en: wyvern, szász: wivere ’kígyó’, cs: saň]. Ez olyan sárkány, melynek denevérszárnya, hosszú farka, egyetlen kígyófeje, pikkelyes teste és csak két (sas)lába (és azokon saskarmok) van. A kinyújtott nyelve villás. A szájából általában nem tör elő tűz.

A magyar népmesék visszatérő negatív szereplője a többfejű sárkány. A sárkány szó Erdélyben forgószelet is jelent és a magyar mesékben a sárkány gyakran forgószélben érkezik. Ez a jelentésbeli átfedés más népeknél is megfigyelhető, a török nyelvek egy részében „sárkány, vízisikló” jelentésű sazagan szó a dobrudzsai kipcsak Cetsan törzsnél vihar és zápor előtti forgószelet jelent.

 Kínai sárkány
 Kínai sárkány horoszkóp
 Sárkányológia
 Sárkányológia 2
 Sárkányológia 3
 Magyar sárkányok

 Baziliszkusz
 Opiniszkusz
 Griff
 Tengeri kígyó
 Hidra
 Sárkánykígyó