S�rk�ny wikip�dia

A s�rk�ny egy mitikus l�ny, jellemz�en nagy �s hatalmas h�ll�, m�gikus vagy spiritu�lis tulajdons�gokkal.
 

A k�l�nf�le l�nyek, amelyeket ma s�rk�nynak h�vunk, val�sz�n�leg nem azonos eredet�ek, de m�gis egym�ssal p�rhuzamosan j�ttek l�tre k�l�nb�z� kult�r�kban a vil�gon, tal�n fossziliz�l�dott dinoszaurusz- �s �seml�s csontmaradv�nyokra sz�letett magyar�zatk�ppen.

A k�nai s�rk�nyok (t�bbek k�z�tt) �ltal�ban j�s�gos l�nyek, m�g az eur�pai s�rk�nyok �s a perzsa mitol�gia s�rk�nyai ellens�gesek. A kereszt�ny vall�s s�rk�nyai jellemz�en mint a S�t�n (�rd�g) vagy annak szolg�i jelennek meg. Szent Gy�rgy v�rtan�t a s�rk�ny legy�z�j�nek tekintik. A magyar s�rk�ny a honfoglal�s idej�n m�g egy t�rzsi tiszts�get jel�lt, s csak k�s�bb v�lt elv�laszthatatlann� a nyugati-kereszt�ny mitol�gi�kban szerepl� bestia k�p�t�l. A magyar mitol�gia hagyom�nyos s�rk�ny-k�pe nem h�ll�, hanem humanoid figura, akinek adott esetben t�bb feje lehet, ami lelkeket szimboliz�l. A 's�rk�ny' sz� jelent�se val�sz�n�leg "feh�r k�n".

A 15. sz�zad elej�n, Magyarorsz�gon is m�k�d�tt egy mag�t Szent Gy�rgy v�delme al� helyez� vil�gi lovagrend, a S�rk�ny Lovagrend. A Rend jelk�pe egy s�rk�ny, pontosabban egy ouroborosz volt. Tagja volt Vlad havasalf�ldi fejedelem is, akit a s�rk�ny latin neve ut�n Vlad Draculnak neveztek el. Az � fia volt a k�s�bbi Vlad �epe� (Kar�bah�z� Vl�d), r�viden Drakula.

A s�rk�ny [fr, en: dragon] a c�mertanban mindig n�gyl�b� �llat. Heraldikai eredete val�sz�n�leg a n�lusi krokodilra megy vissza. Pikkelyes oroszl�nteste van, (az angol heraldik�ban) hossz� (vill�s) farokkal (a francia heraldik�ban ez n�ha pikkelyes, csavart halszer� farok), denev�rsz�rnnyal, krokodil- vagy gy�kfejjel, rajta f�lekkel, vill�s nyelvvel (mi�ltal a s�rk�nyfej j�l elk�l�n�thet� a gy�k- �s k�gy�fejekt�l) �s a test�n – elt�r�en a s�rk�nyk�gy�kt�l – n�gy pikkelyes l�bbal, �sz�h�rty�s karmokkal, gyakran sarkanty�val. Szokv�nyos helyzete �gaskod�. N�ha sz�rnyak n�lk�l  is �br�zolj�k. A sz�j�b�l nem t�rnek el� l�ngnyelvek, mint a p�rducn�l.
A k�nai s�rk�ny teste hossz�, k�gy�szer�. A tengeri s�rk�ny [en: sea-Dragon] als� teste uszonyos haltestben v�gz�dik. Az oroszl�ns�rk�ny [en: Lion-Dragon] teste nagyr�szt az oroszl�n�, de h�ts�teste a s�rk�ny�. 
(baziliszkusz, opinikusz, griff, tengeri k�gy�.)

A c�mertanban a n�gyl�b� s�rk�nyt�l megk�l�nb�ztetik a k�tl�b�, s�rk�nyszer� k�pzeletbeli l�nyeket, melyeket t�gabb, �sszefoglal� n�vvel s�rk�nyk�gy�knak lehet nevezni. Ide tartozik a baziliszkusz, a heraldikai hidra, valamint a sz�kebb �rtelemben vett s�rk�nyk�gy� [en: wyvern, sz�sz: wivere ’k�gy�’, cs: sa�]. Ez olyan s�rk�ny, melynek denev�rsz�rnya, hossz� farka, egyetlen k�gy�feje, pikkelyes teste �s csak k�t (sas)l�ba (�s azokon saskarmok) van. A kiny�jtott nyelve vill�s. A sz�j�b�l �ltal�ban nem t�r el� t�z.

A magyar n�pmes�k visszat�r� negat�v szerepl�je a t�bbfej� s�rk�ny. A s�rk�ny sz� Erd�lyben forg�szelet is jelent �s a magyar mes�kben a s�rk�ny gyakran forg�sz�lben �rkezik. Ez a jelent�sbeli �tfed�s m�s n�pekn�l is megfigyelhet�, a t�r�k nyelvek egy r�sz�ben „s�rk�ny, v�zisikl�” jelent�s� sazagan sz� a dobrudzsai kipcsak Cetsan t�rzsn�l vihar �s z�por el�tti forg�szelet jelent.

 K�nai s�rk�ny
 K�nai s�rk�ny horoszk�p
 S�rk�nyol�gia
 S�rk�nyol�gia 2
 S�rk�nyol�gia 3
 Magyar s�rk�nyok

 Baziliszkusz
 Opiniszkusz
 Griff
 Tengeri k�gy�
 Hidra
 S�rk�nyk�gy�