A Keleti s�rk�ny (Dracoserpens Lung orientalis) rendk�v�l hossz�, v�kony csont-v�zzal rendelkezik. K�zepesen nagy feje, t�l-zottan hossz� nyaka, r�vid l�bai, keskeny cs�põje, �s hossz� farka van. Ez a fel�p�t�s mozg�kony, a k�gy��hoz hasonlatos. Teste minden ir�nyba k�pes csavarodni, fordulni. A Keleti s�rk�ny csontjai nem �regesek, �s v�konyabbak is, mivel nincs sz�ks�ge rep�lõ-izmokra. Sz�rnya sincs, l�v�n f�ld-m�gi�t alkalmazva rep�l fizikai erõkifejt�s helyett.

1. Az istenek �s cs�sz�rok v�delmezõi
2. A szelek �s az esõ ir�ny�t�i
3. F�ldi s�rk�nyok akik a foly�kat �s tengereket m�ly�tett�k ki
4. Rejtett kincsek õrzõi
5. Az elsõ s�rk�ny

Az elsõ s�rk�ny a m�titkus uralkod�n�l, Fu-hsi-n�l tûnik fel. Õ t�lt�tte be az �gen a Kung Kung sz�rny �ltal l�trehozott lyukat.
Sok k�l�nbs�g van a klasszikus s�rk�ny �s a k�nai s�rk�ny k�z�tt. �gy a sz�rnyak n�lk�li rep�l�s, alakv�lt� k�pess�g, �s term�szetesen az �ltal�nos j�akarat� term�szete az emberekhez.
A k�nai s�rk�ny kilenc “l�nyegbõl” �ll. A teve feje, a d�mon szemei, a teh�n f�lei, a szarvasbika szarvai, a k�gy� nyaka, hasa egy kagyl��, karmai egy sas�, m�g l�bainak talpai egy tigris�, �s a 117 pikkely, ami a test�t fedi, mint a ponty�.
A k�nai s�rk�nynak alapesetben n�gy karma van, de a cs�sz�ri s�rk�nynak �t, ez azonos�tja a kisebbek f�l�tt. Ha a cs�sz�ron k�v�l m�s haszn�lja az �t karmot, meghal.
A k�nai s�rk�ny az esõhoz� istens�g. �gy a s�rk�ny a k�nai t�rt�nelemben az idõj�r�ssal lett azonos�tva.
Sok legenda hoz kapcsolatot a s�rk�ny �s cs�sz�r k�z�tt. N�h�ny cs�sz�r, �ll�t�sa szerint s�rk�nyt�l sz�rmazik.

Az õsi K�n�ban a s�rk�nynak nagyon fontos szerepe van a mitol�gi�ban. Megjelenik a mûv�szetekben, irodalomban, k�lt�szetben, �p�tkez�sben, dalokban �s a k�nai l�lek sok aspektus�ban. A k�nai s�rk�ny eredete ismeretlen, de m�r megjelenik a korai �rott t�rt�nelemben is.
 

  Edward blogja