Milyen dezodort használjunk?
De mikor is érdemes dezodorokat használni? A verejtékmirigyek a pubertáskorban kezdik meg működésüket, tehát ennél fiatalabb korban értelmetlen a dezodorok alkalmazása. Sőt, óvatosabb kozmetikusok kifejezetten ellenzik, hogy gyerekek dezodort használjanak. Nemcsak azért, mert nincs szükségük rá, hanem azért is, mert feleslegesen teszik ki magukat a kozmetikai cikkben levő vegyi anyagok hatásának.

Egyébként is csak akkor érdemes bármit magunkra fújni, ha valóban izzadunk, s ne feledkezzünk meg a tisztálkodás fontosságáról sem. A nagyon izzadósaknak érdemes a hónaljukat borotválniuk, hiszen a kellemetlen szagok - a hónaljszőrön megmaradó - verejték bomlása során jönnek létre. Nincs olyan dezodor, ami mindenkinek jó. Minden szerben rengeteg olyan anyag található, amelyekkel szemben allergia alakulhat ki, ezért általános vásárlási szempont lehet az, hogy azokat a kozmetikumokat keressük, amelyekben kevés összetevő van. Ugyanakkor ez a szabály sem mindig érvényes. Ha egy dezodorban bőrbarát anyagok vannak, akkor egy sok összetevős jobb, mint a kevés, de problémás anyagból elkészített másik. Az érzékenyebb bőrűeknek alternatív megoldás lehet, hogy a hónaljmosás után pár csepp (nagyon kis mennyiségű!) illóolajjal szagosított hintőporral szórják be a bőrüket. A zsályának és a ciprusnak kifejezetten verejtékcsökkentő hatása van.

Összetétel
Az összetétel feltüntetését nemzetközi előírás szabályozza, ez az INCI (International Nomenclature of Cosmetic Ingredients). A szabvány biztosítja, hogy az összetevők világszerte egyértelműen azonosíthatóak legyenek. A kozmetikumok összetételét csökkenő sorrendben kell feltüntetni a címkéjükön. Azonban az 1%-nál kisebb arányban jelenlevő anyagokra már nem érvényes a szabály, amely szerint a nagyobb mennyiségben használt összetevőket előbb kell említeni, ezek tetszőleges sorrendben szerepeltethetőek. A felhasznált anyagok minőségét, koncentrációját jogszabály határozza meg, de ennek betartása a gyártó felelőssége, az ellenőrzés pedig gyakran esetleges. A termékeket be kell jelenteni, de a bejelentésnek csupán az alapvető információkat kell tartalmaznia. Ugyanakkor a gyártónak meg kell jelölnie, hogy hol található a részletes termékdokumentáció. Ez a termékdokumentáció az, amely kitér a felhasznált anyagok minden lényeges tulajdonságára, esetleges biztonsági kockázataira - már amennyiben a gyártó követi az előírásokat, és valóban rendelkezik a dossziéval. (A témáról bővebben a Lássunk tisztán c. cikkünkben írtunk.) Általános elvárás a dezodorokkal szemben, hogy ne károsítsák a bőrt, és ne tartalmazzanak felszívódó anyagokat. Nemcsak a kozmetikumokon keresztül, de a környezetünkből is rengeteg vegyi anyag jut be a szervezetünkbe. A WWF 2004-ben végzett vizsgálatai az európai környezetvédelmi miniszterek vérében átlagosan 37 vegyi anyag jelenlétét mutatták ki, Persányi Miklós vérében a vizsgált 103 anyagból 33-at találtak meg. Hogy mennyi veszélyes vagy legalábbis problémás összetevője van egy dezodornak egyszerű vásárlóként nehezen tudjuk ellenőrizni, ezért a legegyszerűbb megoldás, a fent már említett módszer: törekedjünk a kevés összetevőt tartalmazó dezodorok vásárlására. De ez sem jelenti feltétlenül azt, hogy megnyugodhatunk. A kevés összetevő között is lehetnek olyanok, amelyek a kutatások szerint problémásnak minősülhetnek. A következőkben elsősorban a német ÖKO-Test magazin alapján tekintjük át a problémás anyagokat. Hangsúlyozottan nem ítélkezni kívánunk, mindössze felhívni a figyelmet arra, hogy rengeteg vegyi anyaggal kapcsolatban állnak rendelkezésre olyan - sokszor nyilvánvalóan vitatott - kutatások, amelyek a veszélyességükre, káros egészségügyi hatásukra hívják fel a figyelmet.

1. Triklozán:
Szintetikus tartósítószer, amelyet a kozmetikai iparban baktérium- és gombaölő hatása miatt használnak. Allergiát okozhat, megtámadhatja a bőr természetes savköpenyét, és károsíthatja a májfunkciót. Előállítása során mérgező anyagok keletkezhetnek. Rendszeres használata elősegíti a baktériumok antibiotikumokkal szemben való ellenállásának kialakulását. Triklozán csak a Poetic nevű dezodor összetevői között szerepelt.

2. Formaldehid:
Tartósító- és fertőtlenítőszer. Erős allergén, már kis mennyiségben is irritálja a nyálkahártyát, illetve tartós belélegzés esetén rákkeltő. Károsíthatja az örökítő sejteket. Bár maga a formaldehid ma már ritkán szerepel kozmetikai összetevők listáján (továbbá az Európai Unióban kötelező a formaldehid-tartalomra a címkén felhívni a figyelmet), mégsem lélegezhetünk fel teljesen. Egyes összetevőkből ugyanis (így például a DMDM hydantoin, diazolidinyl urea, imidazolidinyl urea, quaternium-15, sodium hydroxymethyl glycinate, 2-bromo-2-nitropropane-1,3-diol, bronopol) formaldehid szabadulhat fel. A vizsgált termékek egyikében sem szerepeltek az imént felsorolt összetevők.

3. PEG/PEG-származékok/PPG:
Emulgeálószer. A bőrt áteresztővé teszik, ezzel lehetővé válik, hogy különböző káros anyagok a testbe jussanak. Sérült hámréteg esetén kerülni kell a magasabb PEG-koncentrációjú kozmetikai készítményeket A 15 dezodor közül 7-ben találhatóak meg ezek a vegyületek. (Sanex dermo sensitive - Sara Lee; Fa Balsam - Schwarzkopf & Henkel; Herbina LILY - Lumene oy lasikuja; MURNAUERS mineral deo spray - Murnauer; Lady Speed Stick 24/7 Fresh Fusion Gel - Colgate-Palmolive; DOVE, original - Unilever; Nivea fresh natural - Beiersdorf)

4. Alumíniumsók:
Izzadásgátlók. Összehúzzák a pórusokat, így azok nem tudnak kiürülni. Bőrirritáló hatásuk lehet. Egyes kutatások szerint az alumínium miután eltömíti a pórusokat, lerakódik és felhalmozódik a mell szöveteiben, és növeli a mellrák kialakulásának esélyét azáltal, hogy képes kötődni a szervezet ösztrogénreceptoraihoz. Mivel az ösztrogén szerepet játszik az emlődaganat képződésében, minden olyan vegyület, ami ösztrogén hatású, és be tud jutni az emlőbe, potenciálisan rákkeltő hatású. Az alumíniumvegyületek különösen a hónalj borotválása utáni dezodorhasználat során képesek átjutni a bőrön. A leggyakrabban használt izzadásgátlók az alumínium-klór-hidrát, az alumínium-cirkónium-hidrát és az alumínium-cirkónium-glicin. A vizsgált termékek közül 11-ben megtalálható volt alumínium. (Sanex dermo sensitive - Sara Lee; Fa Balsam - Schwarzkopf & Henkel; Herbina LILY - Lumene oy lasikuja; MURNAUERS mineral deo spray - Murnauer; Lady Speed Stick 24/7 Fresh Fusion Gel - Colgate-Palmolive; DOVE, original - Unilever; Nivea fresh natural - Beiersdorf, Oriflame sensitive deo roll-on - Oriflame; Secret key, naturel - Procter & Gamble; Adidas for women sensitive - Coty; Rexona women aloe vera - Unilever)

5. Policiklikus pézsmavegyületek (mósusz-vegyületek):
Szintetikus pézsma illatanyagok, valamint az ezekhez hasonló tulajdonságokkal rendelkező cashmeran felhalmozódnak testünkben és a környezetben is. Allergiát válthatnak ki, irritálva a kötőhártyát és a légutakat. Állatkísérletek során részben rákkeltőnek bizonyultak, a májra is káros hatással lehetnek. Több európai kutatás kimutatta a policiklikus vegyületek magas koncentrációját felszíni vizekben, illetve azok élővilágában. A pézsmaillat világszerte nagy népszerűségnek örvend, és mivel a természetből csak drágán nyerhető, a parfümvilág ma már mesterségesen állítja elő. (A természetes pézsma a Szibériában, Ázsiában - az illegális pézsmakereskedelemnek köszönhető túlvadászat, valamint élőhelyének eltűnése miatt mára megcsappant számban - élő pézsmaszarvas illatmirigyéből állítható elő; ld. Szagot fogtak c. cikkünket) A Greenpeace 2005-ös kutatása során 36 véletlenszerűen kiválasztott parfüm vizsgálatakor majdnem mindegyik termékben kimutatták a kritikus szintetikus pézsmavegyületeket (sőt egyes termékek esetében a parfüm majd 10%-át tették ki ezek az illatanyagok). Mivel a policiklikus pézsmavegyületek az illatanyag részét képezik, és nincsenek rajta az EU által szabályozott 26 feltüntetendő allergén anyag listáján (lásd alább), ezért jelenlétük a termékben az összetevők listájából nem derül ki.

6. Illatanyagok:
Az illat az egyik legkritikusabb összetevő a kozmetikumok esetében, nemcsak azért, mert ez alapján választjuk ki kedvencünket, hanem mert az illatanyagok a kozmetikumok által okozott allergiás reakciók leggyakoribb kiváltói. Ugyanakkor a termékeken nem kell felsorolni az illatanyagokat, elég a 'Parfum' szót szerepeltetni. Ebből pedig nem derül ki, hány anyagot tartalmaz dezodorunk. A gyártók több ezer illatkomponenst használnak, és egy-egy termék illata akár több száz komponensből is állhat. Ezek között vannak ártalmatlanok, erős allergének, és olyanok is, amelyek csak az emberek elenyésző kisebbségét érintik kellemetlenül. Azonban ismét fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ezekre az illatanyagokra való érzékenység egyéntől függ. Ugyanakkor az is elmondható, hogy a természetes illatanyagokat használók kevesebb allergiás panaszról számolnak be. A dezodorok összetevői között szerepeltetett 'Parfum' jellemzően szintetikus illatanyagokat jelöl, ha természetes illatanyagokról van szó, általában a gyártó kifejezetten felhívja rá a figyelmet. Az illatanyagok elkerülésére a legegyszerűbb a parfümmentes dezodorok használata. Ezt általában jelölik a termékcímkén, de itt sem árt óvatosnak lenni, és ellenőrizni az összetevőket. Az általunk megvizsgált Murnauers mineral dezodor magyar nyelvű címkéjén például szerepelt a "színező- és illatanyagmentes" kifejezés, ugyanakkor a dezodor összetevői között megjelent a Parfum szó. Van néhány olyan illatanyag, amely kiemelten allergén hatású. Ezek feltüntetése a Parfum szón túlmenően is kötelező az Európai Unióban 2003 óta. Az első 13, dőlt betűvel kiemelt anyag a 26 közül is a legproblémásabb, allergén hatásuk jól dokumentált, valamint az Evernia Prunastri Extract (Tölgyfamoha-kivonat), Evernia Furfuracea Extract (Famoha-kivonat) anyagokat is erős allergénként tartják számon):
Amyl Cinnamal
Benzyl Alcohol
Cinnamyl Alcohol
Citral
Eugenol
Hydroxycitronellal
Isoeugenol
Amylcinnamyl Alcohol
Benzyl Salicylate
Cinnamal
Coumarin
Geraniol
Hydroxyisohexyl-3-Cyclohexene Carboxaldehyd
Anise Alcohol
Benzyl Cinnamate
Farnesol
Butylphenyl Methylpropional
Linalool
Benzyl Benzoate
Citronellol
Hexyl Cinnamal
d-Limonene
Methyl-2-Octynoate
Alpha-Isomethyl Ionone
Evernia Prunastri Extract
Evernia Furfuracea Extract
Az ÖKO-Test magazin egy német klinika (IVDK) adataira támaszkodva a következő anyagokat tartja problémásnak:
Eichenmoos
Baummoos
Isoeugenol
Cinnamal
Hydroxycitronellal
HMPCC (Lyrial)
Amylcinnamal
Citral
Eugenol
Farnesol
Lilial
Methylheptincarbonat
De még ezek az anyagokat sem lehet kizárólag negatívan értékelni. Az ÖKO-Test magazin például arra hívja fel a figyelmet, hogy a kötelezően feltüntetendő Farnesol nevű anyagot egyre ritkábban használják illatanyagként, inkább tartósító és baktériumölő hatása miatt alkalmazzák a kozmetikumokban. A többi tartósítószernél (pl. formaldehid, triklozán) pedig egyértelműen jobb választás. Továbbá, ahogy már említettük, érdemes figyelni arra, hogy az illatanyagok szintetikusak vagy természetesek-e. Az utóbbit jellemzően jelölik a gyártók. A vizsgált 15 termék közül 7-ben található meg 4 vagy több a felsorolt illatanyagok közül (Alverde deo balsam calendula - DM; Dr. Hauschka Rosenblüten Deomilch - Wala; Herbina LILY - Lumene oy lasikuja; Lady Speed Stick 24/7 Fresh Fusion Gel - Colgate-Palmolive; Secret key, naturel - Procter & Gamble; DOVE, original - Unilever; Rexona women aloe vera - Unilever), kettőben 4-nél kevesebb (Poetic for woman magic - Lomax; MURNAUERS mineral deo spray - Murnauer), a többiben nem volt illatanyag. Mivel a dezodorok összetevői között nem szerepeltetik a ftalátokat, ezért tesztünk során a TÜV SÜD KERMI Kft. akkreditált laboratóriumában megvizsgáltattuk, hogy az általunk kiválasztott 15 dezodorban megtalálhatóak-e ezek a vegyületek. Összesen öt dezodorban volt kimutatható dietil-ftalát jelenlét. A német ÖKO-Test magazin 1000 mg/kg mennyiségben tartja nagyon magasnak a dietil-ftalát jelenlétét. Az említett öt dezodor mindegyikénél meghaladta ezt az értéket a dietil-ftalát mennyisége (a labor tömeg%-ban adta meg az értékeket, ami 1000 mg/kg-ra vetítve 0,001% (m/m)-t jelent). A TÜV SÜD KERMI Kft. laborjának eredményei:
Rexona women aloe vera (Unilever): 0,04 % (m/m) teljes töltetre*
Dove, original (Unilever): <0,05 % (m/m)
Murnauers mineral deo spray (Murnauer): 0,3 % (m/m)
Poetic for women magic (Lomax): 0,03 % (m/m) teljes töltetre*
Herbina Lily (Lumene oy lasikuja): 0,2 % (m/m)
Még egyszer fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy ezek az eredmények megfelelnek a törvényi előírásoknak. Ugyanakkor a nemzetközi fogyasztóvédelmi szervezetekhez, magazinokhoz hasonlóan mi is problémásnak tartjuk egy nem tisztázott, sőt veszélyesnek tartott anyag jelenlétét a kozmetikumokban. *Aeroszolos dezodoroknál a ftalát tartalom a hatóanyagra és a hajtóanyagra együttesen vonatkozik.

7. Ftalátok:
Károsíthatják a májat, a vesét, szaporodási és fejlődési rendellenességeket okozhatnak. A hormonokhoz hasonló hatást gyakorolnak a szervezetre. Az anyatejben is megtalálhatóak, sőt a magzatba is bejutnak. Egyes kutatók szerint nem zárható ki, hogy a ftaláthasználathoz köthető a fiúcsecsemőkben megfigyelhető alacsonyabb nemi hormon szint. Az Európai Bizottság hat ftalát-vegyület 0,1 tömeg% feletti használatát betiltotta a gyerekjátékokban és gyermekápolási cikkekben. (Ezek a következők: di-(2-etilhexil)-ftalát, dibutil-ftalát, benzil-butil-ftalát, diizononil-ftalát, diizodecil-ftalát, di-n-oktil-ftalát.) A dezodorokban leginkább - a gyermekjátékokban sem betiltott - dietil-ftalát fordul elő, amit illatrögzítőként használnak.

8. Parabének:
Igen elterjedt tartósítószer-család. Egy sokat vitatott tudományos kutatás a mellrák daganatokkal hozta összefüggésbe a parabéneket, míg mások a hormonháztartást megzavaró anyagként tartják számon. Veszélyességük azonban eddig nem nyert egyértelmű bizonyítást. Nem elhanyagolható tény, hogy az illatanyagok után a tartósítószerek (a parabéneken túl többek között a már említett triklozán és formaldehid) a kozmetikumok által okozott allergiás reakciók leggyakoribb kiváltói.

Környezeti, társadalmi felelősség
1. Csomagolás:
A piacon alapvetően négyfajta kiszerelésben kaphatók dezodorok: aeroszolos, golyós, stift, pumpás. Az aeroszolos dezodorok valamilyen hajtógázzal működnek. Nem árt tudni, hogy ezekben a termékekben mindössze 10% a hatóanyag, a maradék 90%-ot a hajtóanyag teszi ki. Ezek a palackok sokáig freon (CFC) hajtógázzal működtek, amelyről időközben kiderült, hogy nagymértékben felelős az ózonréteg elvékonyodásáért. A helyette bevezetett dinitrogén-oxidról, lágy freonokról (HCFC), és propán-butánról is kiderült, hogy hasonló vele a probléma. Ezért lehetőleg kerülni kell az aeroszolos dezodorokat. Ózonvédelmi szempontból előnyösebbek a pumpás és golyós dezodorok vagy a stiftek. Ezek flakonja azonban sokszor műanyagból készül. Ahogy korábban már írtunk róla, nem minden műanyag egyformán rossz, hiszen egyes típusok újrahasznosíthatóak, míg mások nem, vagy még rosszabb esetben égetésükkor mérgező anyagok szabadulnak fel (lásd A rossz és a jó műanyagok c. cikkünket). A legelőnyösebb - ha már ilyen kiszerelést választunk - az újrahasznosított műanyagflakon. A legrosszabb választás kozmetikumok csomagolása esetében a PVC, hiszen egyrészt a flakon esetleges elégetésekor (márpedig a flakontól jó eséllyel a háztartási szeméttel szabadulunk meg, amely sokszor az égetőbe kerül) rákkeltő dioxin keletkezik, másrészt a PVC csomagolásból súlyos egészségügyi problémákat okozó ftalátok oldódhatnak ki a termékbe (ld. A ftalátok hatása c. cikkünket). A PVC csomagolás a flakonon az újrahasznosíthatóságra vagy újrahasználhatóságra utaló háromszögben lévő 3-as szám és/vagy PVC feliratról ismerhető fel. A legjobb választás nyilvánvalóan a megelőzés, azaz érdemes elgondolkozni azon, szükségünk van-e dezodorra. Mivel a válasz feltehetően igen, a második legjobb választás az újratölthető flakonok használata lenne, de erre nem nagyon van példa. Csak érdekességként említjük meg, hogy egyetlen ilyen dezodorral találkoztunk az üzletek polcain. Egy kristályt tartalmazó flakonba vizet kell tölteni, amely még négyszer ismételhető meg, ezután a dezodornak már nem megfelelő a hatása.

2. A gyártás helye:
A tudatos vásárló igyekszik helyben készült terméket vásárolni. (ld. Egy kiló paprikát, és egy kiló szén-dioxidot, legyen szíves c, cikkünket) Ez a dezodoroknál igen nehéz, elvétve találni ilyen (vagyis Magyarországon készült) terméket. A tesztelt dezodorok között egyetlen ilyen van, a 'Poetic for women magic' néven forgalmazott, Szegeden gyártott dezodor, amely a legalsó árkategóriába tartozik, a már-már hihetetlenül hangzó 56 forintos árával. A maradék 14 tesztelt termékből 11-ről lehet egyértelműen megállapítani, hogy külföldön gyártották.

3. Állatkísérletek:
A termékek címkéjén egyetlen gyártó sem tüntette fel, hogy erőszakmentes, azaz állatokon nem tesztelt a termék. A Fauna Állatvédő Egyesület, valamint a PETA amerikai állatvédő szervezet listái, illetve ahol lehetett a gyártók weboldalai segítségével feltérképeztük, mely cégek végeznek, és melyek nem végeznek állatkísérleteket. Fontos megjegyeznünk, hogy itt nem az adott termék teszteléséről van szó, hanem arról, hogy a gyártó cég, illetve az anyacég elkötelezte-e magát amellett, hogy nem végez állatteszteket.

4. Fogyasztóvédelem:
Minden vásárlás előtt érdemes egy pillantást vetni a kiszemelt termék címkéjére. Győződjünk meg arról, hogy a szükséges információkat feltüntették-e a terméken: a gyártó vagy forgalmazó nevét és pontos címét a töltési mennyiséget (tömeg, térfogat, darabszám) az összetevők felsorolását az OÉTI engedélyszámát, amely igazolja, hogy a termék egészségügyi szempontból megfelelő a minőség megőrzésének időtartamát használati-kezelési útmutatót. Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy a kötelezően feltüntetendő információkon túl a címke a gyártók marketingeszköze is, így általában arra hívják fel a figyelmünket, hogy a termék milyen különleges tulajdonsággal rendelkezik: érzékeny bőrűeknek ajánlott, bőrbarát, alkoholmentes, illatanyagmentes, dermatológiailag (bőrgyógyászatilag) tesztelt, 24 órán át tartó hatása van. Az ilyen feliratok a szabályozás szerint nem lehetnek megtévesztők, tehát csak olyan állításokat tartalmazhatnak, amelyre a gyártónak bizonyítéka van. Például a "bőrbarát", "érzékeny bőrűeknek" típusú kijelentések mögött elvileg szakorvosi véleménynek kell lennie. A szabályozás szerint (40/2001. (XI. 23.) EüM rendelet a kozmetikai termékek biztonságosságáról, gyártási, forgalmazási feltételeiről és közegészségügyi ellenőrzéséről) a minőség-megőrzési idő feltüntetésére két lehetőség van: az év és hónap megadása, illetve a 30 hónapnál tovább eltartható termékeken egy nyitott tégelyt ábrázoló szimbólum elhelyezésével, amely alatt 6M, 12M stb. felirat jelzi, hogy a termék a felbontástól számítva hány hónapig használható. Ez utóbbival az a probléma, hogy emellett nem kötelező feltüntetni a gyártási időt, márpedig egyetlen kozmetikumról sem feltételezhető, hogy a végtelenségig megőrzi minőségét. Így csak remélhetjük, hogy nem egy 5-6 éve gyártott dezodor kerül a kosarunkba, amely ugyan a felbontás után még 1 évig használható, de ki tudja, milyen állapotban volt a megvásárlásakor. Értékelésünkben ezért feltüntetjük, hogy egy terméken megtalálható volt-e mind a gyártási, mind az eltarthatósági információ is valamilyen formában. Bár a törvényi feltételeknek megfelel, úgy véljük, fogyasztóvédelmi szempontból kifogásolható, ha a gyártó csak a felbontástól számítandó eltarthatóságot tünteti fel a gyártás ideje nélkül. Előfordult olyan eset is, amikor szerepelt ugyan a tégely szimbólum és a felnyitástól számított eltarthatóság, sőt feltehetően az eltarthatóságot is jelezték a flakon alján (E03/2010), de a termékcímkén semmi nem utalt arra, hogy a dátum ezt jelentené. Ez a módszer szintén megkérdőjelezhető, mivel etikailag nem túl szerencsés megoldás nem kötelező információt nem egyértelmű módon közzétenni. Szintén problémás - de jogilag teljesen helyénvaló - megoldás, ha szerepel ugyan az EXP vagy EX előtaggal a minőség-megőrzési idő, de a magyar címkén nincs semmi utalás arra, hogy ez mit jelent, így a vásárlóra van bízva, hogy kitalálja ezt.

Értékelés
Tesztünk során összesen 15 dezodort értékeltünk, köztük aeroszolos, golyós dezodorokat és stifteket is. Két natúrterméket is bevontunk a vizsgálatba: a DM Alverde márkájú és a Dr. Hauschka rózsa golyós dezodorát. A korlátozott lehetőségek miatt nem tudtunk teljes körű felmérést végezni, ezért arra törekedtünk, támpontokkal szolgáljunk, amelyek segítségül szolgálhatnak a vásárlás során. A laborvizsgálat kivételével az alábbi szempontoknak mindenki könnyedén utánanézhet. Az egyes termékek összehasonlítása elsősorban a részletes táblázat alapján, minden szempont figyelembevételével lehetséges. Tesztünk során az alábbi szempontok szerint pontoztunk: . 1 pontot adtunk a minősített natúrkozmetikumoknak.

Környezeti szempontok:
. A csomagolás értékelésekor levontunk 0,25 pontot, ha nem volt jelölve, hogy a flakon milyen típusú műanyagból készült, illetve ha feleslegesen kétrétegű csomagolást alkalmaztak. 1 pontot voltunk le, ha a csomagolás anyaga PVC volt. . 1 pontot vontunk le az aeroszolos kiszerelésű dezodoroktól. . A Magyarországon készült termékeket 1 ponttal jutalmaztuk. . Ha a gyártó vagy a márka tulajdonosa szerepelt az állatteszteket végző cégek listáján, levontunk 1 pontot.

Fogyasztóvédelmi, tájékoztatási szempontok:
. Ha az eltarthatóság feltüntetése nem volt egyértelmű (azaz ha csak a tégelyes szimbólum szerepelt, a gyártási idő nélkül), levontunk 0,5 pontot. . Minden más olyan esetben is levontunk 0,5 pontot, amikor fogyasztóvédelmi, etikai szempontból kifogásolható módon történt a minőség-megőrzési idő feltüntetése. . Ha semmilyen információ nem utalt az eltarthatóságra vagy jogilag kifogásolható módon történt a jelzése, 1 pontot vontunk le.

Összetétel:
. Ha a termék tartalmazta a cikkünkben részletezett problémás összetevők valamelyikét (triklozán, formaldehid, PEG/PEG-származékok/PPG, alumíniumsók, mósuszvegyületek, parabének, dietli-ftalát), 0,5 pontot vontunk le. . Ha a felsorolt kritikus illatanyagok közül legalább négyet tartalmazott egy dezodor, 1 pontot, ha 4-nél kevesebbet, 0,5 pontot vontunk le. . A parfümmentes dezodorok 1 pluszpontot kaptak. A dezodorok végső pontszámának megállapításánál 10 pontból indultunk ki. Ehhez adtuk hozzá a pluszpontokat és ebből vontuk le a negatív pontokat. Így a maximális pontszám 13, ennyit kaphat egy termék, ha natúrkozmetikum, magyar termék és parfümmentes, valamint egy rosszpontot sem kapott. Az alábbi táblázatban a dezodorok fenti szempontok szerinti rangsorát és 100 ml-enkénti árát tüntettük fel. Mivel mindenki más szempontot tart fontosnak, és ahogy jeleztük a problémás összetevők megítélése sem egyhangú, ezért javasoljuk, hogy töltsd le a cikk alatt csatolt teljes értékelő táblázatot, és tekintsd át, melyik termék miben bizonyult jobbnak, illetve rosszabbnak.