Emily Dickinson (1830. december 10. – 1886. m�jus 15.) amerikai k�lt�n�.

Mag�bafordul�an �s a k�rnyezet�t�l elz�rk�zottan �lt. Az utols� vizsg�latok szerint 1789 verset �rt, de ezek k�z�l csak n�h�ny (kb. 7-10) jelent meg �let�ben, azok is n�vtelen�l, vagy az � tudta n�lk�l.

Emily Elizabeth Dickinson n�ven sz�letett Amherst (Massachusetts) v�ros�ban, ahol �let�nek nagy r�sz�t t�lt�tte. �desapja, Edward Dickinson (1803–1879), massachusettsi politikus, �desanyja, Emily Norcross Dickinson (1804–1882) csendes asszony volt, aki folyamatosan betegeskedett.

B�tyja, William Austin Dickinson (1829–1895) volt, aki 1856-ban feles�g�l vette Emily legk�zelebbi bar�tn�j�t, Susan Gilbertet, �s a sz�l�i h�z t�szomsz�ds�g�ban telepedtek le. H�ga, Lavinia Norcross Dickinson (1833–1899), akit a csal�dban csak Vinnie-k�nt emlegettek, n�v�re hal�la ut�n sokat tett verseinek megjelentet�s��rt.

1840-ben Emily-t be�ratt�k a k�zeli Amherst Academy-be, a kor�bbi fi�iskol�ba, amit csak k�t �vvel azel�tt nyitott�k meg a l�nyok sz�m�ra, hogy Emily beker�lt. Az iskol�ban angolt, klasszikus irodalmat, latint tanult, mindemellett olyan t�rgyakat is tan�tottak, mint vall�s, t�rt�nelem, matematika, f�ldrajz.

17 �ves kor�ban beiratkozott a Mary Lyon Mount Holyoke Female Seminary-be, de egy �v m�lva a b�tyja, Austin hazahozta �s ezut�n nem t�rt t�bbet vissza. T�bb elk�pzel�s van, mi�rt hagyhatta ott az iskol�t. Az egyik elk�pzel�s szerint honv�gya volt, a m�sik szerint nem akarta �let�t a hitnek �s J�zusnak szentelni. Ezut�n csak r�vid l�togat�sokra hagyta el otthon�t, hogy rokonokat l�togasson meg Bostonban, Cambridge-ben �s Connecticutban.

Dickinson 1886. m�jus 15-�n halt meg vesegyullad�s k�vetkezt�ben.

 Adal�kok az Emily Dickinson titokhoz

Emily Dickinson az amerikai romantika, ugyanakkor a vil�girodalom m�ig megfejthetetlen k�lt�je. Er�sen introvert�lt szem�lyis�ge k�r� legal�bb annyi tal�lgat�s sz�v�dik, mint versei k�r�. Ez a k�l�ncs�g – Dickinson szinte teljes mag�nyban �lte le az �let�t, elz�rk�zott a vil�g dolgai el�l, szinte senkivel sem kommunik�lt, kultikus im�dattal �lt�z�tt feh�r sz�n� ruh�kba - az irodalom legtitokzatosabb k�lt�i k�z� emeli. Szabadverseit �rtetlens�g fogadja: Dickinson felbontja a hagyom�nyos szintaxist, k�s�rletezik a versform�kkal, t�ll�p a hagyom�nyos nyelvhaszn�laton. Eg�szen �jszer� verseinek k�zpontoz�sa: indokolatlanul haszn�l nagybet�ket, kedvelt elj�r�sa a gondolatjelek �s kett�spontok haszn�lata, �nk�nyesen j�tszik az interpunkci�s jelekkel, ez�ltal k�t-, illetve t�bb�rtelm�v� teszi k�ltem�nyeit. Ez a fajta pluralit�s sz�vegeit t�bbf�lek�pp olvashat�v� �s �rtelmezhet�v� teszi. A legels� Dickisnon k�tetetek publik�l�sakor a szerkeszt�k belejav�tottak az �ltaluk helyes�r�si hib�nak v�lt mondatszerkeszt�sbe, s�t, az is el�fordult, hogy szavakat v�ltoztattak meg a versekben a r�m, illetve a sz�k�p teljess�ge �rdek�ben. Viszont ez�ltal megfosztott�k a Dickinson verseket individu�lis jelleg�kt�l, hiszen nyelvi korl�tok k�z� helyezt�k mindazt, amit a k�lt�n� kiemelt a l�ra hat�rai k�z�l. A Dickinson retorika a j�v� irodalmi �ramlatai fel� tend�l, ez�rt �rthet�, hogy a purit�n amerikai t�rsadalom nem fogadta be k�lt�szet�t.

Hal�la ut�n 1775 verse ker�lt el�, amib�l �lete sor�n kiz�r�lag 7 jelent meg nyomtat�sban. Az Emily Dickinson hagyat�k filol�giai rendszerez�se p�ld�tlanul neh�z feladat el� �ll�totta az irodalomtud�sokat: Dickinson nem l�tta el c�mekkel a verseit, sokszor a keletkez�s ideje sem kivehet�, ez�rt a k�vetkez� rendez�si elveket alkalmazz�k a kutat�k:

   1. a versek keletkez�si ideje szerinti kronologikus rendez�s
   2. a versek kezd�bet�i alapj�n t�rt�n� rendez�s
   3. tematika alapj�n t�rt�n� rendez�s:

�let- Term�szet- Szerelem- Id� �s �r�kk�val�s�g

A Dickinson recepci� a 20. sz�zad m�sodik fel�t�l kezd kibontakozni. K�lt�szet�t egyr�szt az amerikai romantik�n bel�l t�rgyalj�k, m�sr�szt a feminista kritika mint n��r�t vizsg�lja. Az ilyen jelleg� vizsg�latok Dickinson „n�i hangj�t” keresik a versekben, tov�bb� azokat a n�i szerepeket, szimb�lumokat, magatart�sform�kat, amelyek el�fordulnak m�veiben. A gender alap� k�zel�t�s is j�rhat� �tnak bizonyul a versek elemz�sekor, az ilyen jelleg� elemz�sek egy tipiz�lt n�i kontextuson bel�l t�rt�nnek. A Dickinson �letm� teljes magyar nyelv� ford�t�sa illetve �rtelmez�se m�g v�rat mag�ra, mivel k�lt�szete els�sorban az angolsz�sz irodalom kutat�i sz�m�ra ismert, magyarorsz�gi kanoniz�ci�j�r�l egyel�re nem besz�lhet�nk. Dickinson ford�t�i nincsenek k�nny� helyzetben, neh�z a verseiben haszn�lt nyelvi k�dnak megtal�lni magyar nyelv� megfelel�j�t. Dickinson k�ltem�nyei a k�t- �s t�bb�rtelm�s�g vagy a teljes �rtelmezhetetlens�g jegy�ben sz�lettek, s�t, a k�tetkompoz�ci�s elveket sem vehetj�k figyelembe az �letm� felt�r�sakor. Verseinek t�bb magyar ford�t�sa sz�letett, viszont el�fordulhat, hogy az olvas� a k�t vers �sszehasonl�t�s�n�l nem �rz�keli, hogy mindkett� ugyanazon versnek a ford�t�sa. Viszont, enn�l a t�nyez�n�l ne feledkezz�nk meg a ford�t�s szabads�g�r�l, illetve arr�l, hogy a ford�t�s mindig a nyelvk�zi k�dok transzform�ci�ja, illetve az �rtelmez�s egy lehets�ges v�lfaja, a l�nyege nem a t�k�rford�t�s, hanem a metamorf�zis. Dickinson eddigi magyar ford�t�i K�rolyi Amy, T�tfalusi Istv�n, Somly� Gy�rgy, Gergely �gnes.    

Dickinson versei szinte kiv�tel n�lk�l r�vid terjedelm�ek, szintaxisuk egyszer�, viszont a szavaik nagyon s�lyosak. Epigrammaszer� t�m�rs�ggel �r, Dickinsonn�l az er�s kezd�st egy m�g er�teljesebb folytat�s k�veti; nagys�ga egyr�szt abban rejlik, hogy ezt az intenz�v attakot az olvas� elm�j�re az eg�sz k�ltem�ny sor�n fenn tudja tartani. Ha bel�p�nk Dickinson vil�g�ba, egy ijeszt�, csendekkel �s t�ntet� (el)hallgat�sokkal teli, fesz�lt l�gk�r� �lett�rbe ker�l�nk. Olyan, mintha egy darabjaira t�rt �vegen kereszt�l szeml�ln�nk a vil�got, eltorz�tott, furcsa �s fragmentumszer� k�pet kapva a vil�gr�l, �s azokr�l jelens�gekr�l, amelyek az emberi �let velej�r�i: a boldogs�g, az elm�l�s, a hal�l, mag�ny, szerelem. K�lt�szete az ellent�tekre �p�l: a t�voll�t az ittl�t konnot�ci�ja, a t�vols�g mag�ban hordozza a k�zels�g �z�t, a kezdetet az elm�l�s jelenti, a mag�ny pedig a legnagyszer�bb t�rsas�g. Gyakran haszn�lt ellent�tp�r tov�bb� az �hs�g �s tel�tetts�g, az �let �s hal�l. Ezek Emily Dickinsonn�l mind t�bbletjelent�ssel b�rnak, a fogalmak olyannyira kifordulnak magukb�l, hogy az ellent�tp�rok m�r-m�r szinonimak�nt hatnak. �lland�an visszat�r� k�psor az �n �s Isten kapcsolata, ami szint�n a l�tez�s k�t ellent�tes p�lus�n foglal helyet. Dickinson metafizikus versei �ltal kommunik�l Istennel �s a l�tez�ssel. Istenes versei k�zel �llnak a modernizmus tabu-d�nt�get� irodalm�hoz, a modernizmus megh�kkent� szitu�ci�kba csemp�szi a vall�st, illetve mag�t a transzcendens szem�lyt, gondoljunk csak Joyce Ulysses�re, vagy Samuel Beckett deszakraliz�ci�val �l� elbesz�l�seire. Dickinson vall�soss�ga is nagyon �sszetett. Csal�dja a k�lvinizmus h�ve, viszont � maga nem tud k�telyek n�lk�l hinni Istenben �s a vall�sban. Vall�sos verseiben hat�rozottan fel�l�rja a kereszt�ny hit trad�ci�it, helyette egy szubjekt�v teol�gi�t alkot. Ebben k�zponti helye van az istenkeres�snek, Dickinson �j, lehets�ges form�kat keres az isteni l�tez�sre. A k�lt�n� szkeptikus, de nem �ll�thatjuk r�la, hogy b�rmikor is megtagadn� a hit�t, ink�bb azokat az �j form�kat �s lehet�s�geket keresi, amelyekben megnyilv�nulhat az isteni term�szet. A bels� medit�ci�k k�lt�je, nem keresi a kapcsolatot a k�lvil�ggal, versei is kiz�r�lag az egy�n bels� monol�gjai, ami nem csatlakozik az odakint foly� p�rbesz�d aktusokhoz.  Ebb�l kifoly�lag tov�bbi kedvelt toposzai k�z� tartozik a halhatatlans�g, az elidegened�s, leggyakoribb sz�k�pei pedig a szimb�lumok, alleg�ri�k. Vil�g�nak k�z�ppontj�ban az �n �ll, k�lt�szete a l�t k�l�nb�z� form�i k�r� fon�dik - t�bb mint sz�z�tven verse kezd�dik az „I”-„�n” egyes sz�m els� szem�ly� szem�lyes n�vm�ssal.

 Emily Dickinson verseinek tal�n leggyakrabban visszat�r� t�m�ja a hal�l, ez�rt kritikusai gyakran felr�j�k a k�lt�n�nek, hogy k�lt�szete t�lzottan hal�lcentrikus, m�r-m�r morbid.  Rachel Wetzsteon[1] k�tf�lek�pp magyar�zza a hal�l dominanci�t Dickinsonn�l:

   1. Dickinson 1775 vers�nek t�m�ja olyan soksz�n�, hogy szinte meglep� volna, ha nem �rt volna r�la.
   2. A Dickinson gyermekek olyan kult�r�ban n�ttek fel, ahol a hal�lk�p fontos szerepet kapott. A gyermek sz�let�s�t�l fogva �lland�an szembes�l a hal�l val�s�g�val a gyermekirodalomban, gyermekim�kban, Bibli�ban is jelen van az �let-hal�l-felt�mad�s h�rmass�ga.   

Dickinson hal�lk�pe nem egynem�: a hal�l lehet egy r�gi ismer�s, egy t�rs, aki v�gigk�s�r az �ton, a meghal�s jelentheti az �jrakezd�st, ugyanakkor az elm�l�st, a meghal�s aktusa lehet f�jdalmas, ugyanakkor fel�rhet egy szexu�lis gy�ny�rrel. Az „I Died for Beauty”[2] kezdet� versben �sszek�ti a sz�ps�get a hal�llal, majd az igazs�ggal. A hal�lra vonatkoztatott explicit utal�ssorozat k�r� �p�l a vers, hiszen azt fizikai val�j�ban �rja le. A versben viszont a hal�l m�g nem jelenti a befejezetts�get, csak akkor vagyunk ”mindenen t�l”, amikor a nev�nk felker�l a s�rk�re. Ez jelenti a j�tszma v�g�t. R�gi ismer�sk�nt jelentkezik a hal�l a „Mivel �n nem �llhattam meg a hal�lnak” kezdet� versben, ami egy kellemes hangulat� utaz�st �r le, amely az �letb�l a hal�l birodalma fel� tart. A versben a vitalit�s �s a kezdet �ssze�tk�zik az elm�l�ssal: m�g a hal�l karon fog, �s elvisz az � birodalm�ba, gyermekek mellett haladunk el, akik az �jrakezd�st szimboliz�lj�k. A f� kin� �s kiv�sz, a nap felkel, de a nap lemegy, megsz�let�nk �s �jj�sz�let�nk – mondhatjuk leegyszer�s�tve a vers metafizikai tartalm�t. Dickisnon r�mutat az id�problematik�ra is (p�rhuzamot vonhatunk Dickinson �s a modernizmus id�kezel�s�nek probl�m�ja k�z�tt): mit jelent a v�gtelen, amikor a ma, a tegnap �s az �vsz�zadok is mind�ssze egy pillanatnak t�nnek.

Emily Dickinson az �r�letet a l�tez�s legfels�bb fok�nak tekinti. Ez k�tf�lek�pp �rtelmezhet� k�lt�szete t�kr�ben. Egyr�szt, az elm�l�st�l val� f�lelem olyannyira domin�ns elem az ember �let�ben, hogyha �tadjuk magunkat ennek a gondolatnak, �s �let�nket a hal�l �rny�k�ban �lj�k le, bele�r�l�nk. M�sr�szt, a f�ldi �let olyannyira �rt�ktelen, uniformiz�lt tettsorozat, hogy az egyed�li elk�pzelhet� �llapot f�ldi utaz�sunk sor�n az �r�lts�g.

Az �letm� elm�l�s fel�li olvasata azt az �rzetet kelti Dickinson olvas�iban, hogy egy olyan megkonstru�lt l�rai �nnel van dolgunk, aki kezdetekt�l nagyon tudatosan k�sz�l a hal�lra. Farkasszemet n�z a hal�llal, viszont Dickinson �s a hal�l kapcsolata nem mutat konstans tendenci�t: Dickinson k�v�nja �t, viszont harcol is vele, a harc �ll�sa pedig v�ltoz�, hol az egyik, hol a m�sik f�l kerekedik fel�l. A l�lek �jj�sz�let�se a hal�l ut�n cs�b�t�, de a k�p, amint mozdulatlanul fekszel a f�ld alatt egy kopors�ba z�rva, ahol nem mozdulsz, nem �rzel �s nem besz�lsz, f�lelmetes. Meghozta a hal�l a h�n �h�tott megv�lt�st a k�lt�n�nek? Tal�n igen. Tal�n nem. Az viszont egy�rtelm�, hogy k�lt�szete m�lys�g�vel �s egy�ni hangj�val el�rte azt, ami sokaknak nem adatik meg: a szem�lye �s versei halhatatlanok.    

Po�r Marianna

Felhaszn�lt irodalom:

The Collected Poems of Emily Dickinson, Barnes&Noble, 2003, New York
ALEXANDER, Charlotte: The poetry of Emily Dickinson, Monarch Press, New York, 1965
RULAND, Richard-BRADBURY, Malcolm: Az amerikai irodalom t�rt�nete, Corvina, 1997