Vikt�ria brit kir�lyn�, vagy ahogy �lete v�ge fel� m�r a kort�rsak is nevezt�k: `Eur�pa nagyanyja`. Az � 63 �ves uralkod�sa volt Anglia t�rt�net�nek legf�nyesebb szakasza - aligha meglep� h�t, hogy eg�sz korszakot neveztek el r�la. Vikt�ria ereiben n�met �s nem angol v�r cs�rgedezett: anyja sz�sz-koburgi hercegn�, apja a n�met sz�rmaz�s�, az angolt csak t�rve besz�l� Edward kenti herceg volt. Anglia �s Hannover k�z�tt akkoriban perszon�luni� �llt fenn, a tr�non n�vleg az elborult elm�j� III. Gy�rgy �lt (1760-1820). Hely�re n�gy fia is p�ly�zott, akik k�z�l h�rom a gyermek�ld�s rem�ny�ben gyorsan megn�s�lt. Gyermeke azonban csak az 51 �ves Edwardnak sz�letett: Alexandrina Vikt�ria a Kensington palot�ban l�tta meg a napvil�got. A visszavonultan �l�, szeg�ny �s elad�sodott Edward m�g N�metorsz�gban nemzette a l�nyt, a sz�l�k anyagi okok miatt csak a terhess�g nyolcadik h�napj�ban utaztak Angli�ba. A kenti herceg nem sok�ig gy�zte p�nzzel a londoni �letet, ez�rt D�l-Angli�ba, a tengerpartra k�lt�z�tt, ahol a hideg id� �s az orvosok hozz� nem �rt�se gyorsan a s�rba vitte. Vikt�ria igen szer�ny k�r�lm�nyek k�z�tt nevelkedett, r�ad�sul rokonai sem sz�velt�k: IV. Gy�rgy (uralk.: 1820-1830) p�ld�ul nem engedte, hogy Erzs�betnek keresztelj�k, nehogy b�rkinek is a nagy kir�lyn� jusson r�la esz�be. Gyermekkora �r�mtelen �s sz�rke volt: anyja �rzelmi terror alatt tartotta, nevel�je r�v�n elszigetelte a szerinte ellens�ges k�lvil�gt�l, de egyben kort�rsait�l is. Vikt�ria �gy csak n�h�ny nyelvet tanult meg - ami persze nem kis eredm�ny, k�s�bb m�gis gyakran �rezte mag�t fesz�lyezve hi�nyos m�velts�ge miatt. A kor�n �n�ll�s�gra k�nyszer�lt fiatal l�ny bizalmatlan �s haragtart� lett, de �tv�szelte az ellens�ges nagyb�csikat �s a szigor� neveltet�st, s IV. Vilmos hal�la ut�n 1837. j�nius 20-�n meg�r�k�lte a tr�nt, amelyet 1838. j�nius 28-�n foglalt el. Vikt�ria el�sz�r anyja zsarnoks�g�t r�zta le, akinek ett�l fogva mindig hivatalosan kellett kihallgat�st k�rnie l�ny�t�l. �tk�lt�z�tt a Buckingham palot�ba, belevetette mag�t a t�rsas�gi �letbe, egy b�lon ismerte meg unokatestv�r�t �s j�vend� f�rj�t, a j�k�p� Albert herceget. A h�zass�gi aj�nlatot Vikt�ria tette, a szertart�sra 1840-ben ker�lt sor. H�zass�guk boldog �s kiegyens�lyozott volt, Vikt�ria heves v�rm�rs�klete �s - f�k�nt terhess�gei alatt jelentkez� - depresszi�s rohamai ellen�re. Albert igen nagy hat�ssal volt feles�g�re: megv�ltoztatta szok�sait �s politikai n�zeteit, r�vette a kem�ny munk�ra �s a napi politiz�l�st�l val� t�vols�gtart�sra. Az ut�bbira a csal�d b�v�l�se miatt egy�bk�nt is r�k�nyszer�lt volna, hiszen 1840 �s 1857 k�z�tt kilenc gyermeket hozott a vil�gra. 1859-ben lett el�sz�r nagymama, hal�lakor 37 unok�ja �lt vil�gszerte. Uralkod�s�nak kiemelked� esem�nye volt az 1851-es Vil�gki�ll�t�s, amely a vet�lyt�rs n�lk�l �ll� Anglia hatalm�t volt hivatva demonstr�lni. Az �tlet Albert fej�ben sz�letett meg, s a h�res Krist�lypalot�ban rendezett bemutat� olyan impoz�ns lett, hogy az orosz c�r alattval�inak megtiltotta, hogy megn�zz�k. Anglia sietett a sikert haszn�ra ford�tani: m�zeumokat, iskol�kat alap�tottak, k�pezt�k a munkaer�t �s fokozt�k a kivitelt. Vikt�ria f�rj�t 1861-ben vesztette el, ett�l kezdve visszavonult a nyilv�noss�gt�l. Depresszi�j�b�l csak 1866-ban l�balt ki, amikor vigasztal�ra tal�lt Albert egykori vad�szmestere, a sk�t John Brown szem�ly�ben - a sajt� kev�sb� loj�lis fele ett�l fogva csak Brown cs�sz�rn�k�nt emlegette. A b�natos �zvegy persze nem lett h�tlen Albert eml�k�hez, h�romezer eml�km�vet emeltetett neki, s az � nev�t viseli a londoni Royal Albert Hall is. A kir�lyn�t kora el�rehaladt�val egyre jobban megszerett�k alattval�i, a sz�let�snapok �s jubileumok val�di n�p�nnep�lly� dagadtak. A hatalma tet�pontj�ra �rkezett Anglia, a vil�g legnagyobb �s leggazdagabb birodalm�nak �rn�je ilyenkor mind az �t f�ldr�szre kiterjed� gyarmatbirodalm�ban is gy�ny�rk�d�tt. A keveset utaz� Vikt�ria egyetlen gyarmatot sem keresett fel szem�lyesen, csak Indi�ba szeretett volna eljutni, amelynek 1877 �ta cs�sz�rn�je is volt. V�g�l m�gsem kelt �tra, ett�l az �ghajlat miatt tan�csolt�k el orvosai, hisz m�g az angliai nyarakat is nehezen viselte. A kir�lyn� ugyanis kistermet� �s h�z�sra hajlamos volt: szeretett enni, kedvelte a s�rt �s a bort, �s alkat�nak nem tettek j�t a sz�l�sek sem. Uralkod�s�nak v�g�n t�rt ki a b�r h�bor�, utols� nyilv�nos szerepl�se a sebes�lt katon�k megl�togat�sa volt. Nem sokkal k�s�bb �gynak esett, s 1901. janu�r 22-�n meghalt a Wight-szigeti Osborne kast�lyban. Hal�l�t sokan katasztr�fak�nt �lt�k meg, hiszen m�g meg sem sz�lettek, amikor m�r � uralkodott, s a vil�g lakoss�g�nak negyede vesztette el kir�lyn�j�t. Egy eg�sz korszak sz�llt a s�rba vele, amely manaps�g nosztalgia t�rgya, holott jobb�ra csak a negat�v felhangokkal emlegetett konzervat�v �s hipokrita viktori�nus szellem maradt meg bel�le.